Sziasztok!
Meghoztuk a következő részt! Igaz, hogy a komik meg a pipák se gyűltek össze, de hoztuk! Észrevettük, hogy egyre kevesebben látogatjátok a blogot! Ezért szeretnénk ha komiznátok vagy pipálnátok, hogy tudjuk van e értelme még folytatni! Ez a rész egy kicsit rövidebb mint az eddigiek, viszont sokkal izgalmasabb is! Reméljük tetszeni fog nektek!! És köszönjük a több mint 2640 oldalmegjelenítést is!
Jó olvasást!
Harry:
2.........2 rohadt nap telt el és még mindig nem tudok semmit Darcy-ról. Szét vet az ideg és egyszerűen legszívesebben ordítanék, szétvernék mindent. Állandóan hívom, éjjel-nappal és nem veszi fel. Mondjuk hogy is venné fel ha ki van kapcsolva? Ugyan ez van Emily-nél is. Ő se veszi fel. Lou is ki van készülve, ugyanis az "eltűnésük" előtt végre valahára megbeszéltek egy időpontot, hogy találkozzanak. De mi lehet az az ok amiért nem tud róluk senki semmit?
-A rohadt k.rva életbe!!!! Ezt nézd!-rontott be Louis a házamba.
-Mi ez?
-Csak olvasd el, de előtte ülj le!- azt tettem amit mondott. Egy borítékot hozott, amiben volt egy levél meg egy kazetta. Elkezdtem olvasni a levelet és egyre dühösebb lettem:
"Balfékok! Örülök, hogy újra társalgunk egymással. Csak, hogy tudjátok nem kell keresnetek a kis barátnőiteket. Nálam vannak. Egy rendkívül kényelmetlen, koszos helyen tele bogarakkal és patkányokkal. El vannak kábítva. Szegényeket megviselte a gyorsaságom. Nem lennének jók k.rváknak! Gyorsan elfáradnak. Harry, Darcy nagyon jó az ágyban, de drága Louis, Emily se rossz! Sőt! Mondjuk kicsit szemtelen volt, ezért meg kellett büntetnem! Roppant jól áll neki a piros szín, főleg az egész testén! Még vigyáznom kell mert a végén megcsalom a kis feleségem! Ja, hogy ezt elfelejtettem mondani. Milyen feledékeny vagyok! Harry, tudnod kell, hogy Darcy már soha se lesz a tiéd! Ugyanis már az én feleségem, Érted? Fe-le-sé-gem! Már megvolt a nászéjszaka is, élveztem, habár ő nem annyira! További szép napot kívánok nektek! Üdvözlettel: Tom. Ui:nézzétek meg a kazettát is! Jó kis házi p.rnó! Ne forduljatok a rendőrökhöz, különben még nagyobb bajuk esik!
-Mi a fasz???? Náluk vannak? És megerőszakolta őket? Darcy-t elvette feleségül??? Ó hogy lehet ekkora rohadt bunkó paraszt????
-Én is amikor először elolvastam teljesen lesokkoltam! Főleg amikor megnéztem a videót is! Jobban jársz ha te ezt nem teszed meg, ugyanis az van rajta, hogy......izé......megerőszakolja a lányokat meg az esküvő.
-Ezt mikor kaptad? És mit tegyünk?
-Tegnap.
-Akkor mi a faszért nem tegnap mondtad el nekem???
-Mert egy buliból jöttem haza nem éppen józanul amikor megláttam a postaládában a levelet. Nem foglalkoztam vele mert nem gondoltam, hogy ez van benne!!-ordított már a végén.
-Oké, akkor nyugodjunk meg és találjuk ki, hogy mi legyen! A rendőrökhöz nem mehetünk szóval akkor maradunk mi.
-Nekem igazából van ötletem!-elhallgatott.
-Akkor mondjad már! Különben is, hogy lehetsz ilyen k.baszott nyugodt?
-Mert nem érek el azzal semmit ha ártok magamnak és idegeskedek! Na szóval az ötletem nem más mint egy magánnyomozó. Mégsem rendőrség, de ér valamit. Többet mint mi.
-Oké tegyük fel, hogy fogadunk magánnyomozót, de ez is túl rizikós! Tom mindent tud! Megvannak az emberei mindenre!
-Akkor mondd meg mégis hogy mit csináljunk?? Verjük a seggünket a földhöz? Attól megoldódik minden?
-Ne ordíts már! Jó, fogadjunk magánnyomozót. Keressünk egyet a neten!
-Oké,és bocs hogy leordítottalak csak borzasztóan aggódok Emilyért! Nem tudom, hogy segíthetnék neki!
-Én is aggódok Darcyért de ne boruljunk ki. Akkor amíg te beszéltél elkezdtem keresgélni és itt van egy egész jó! Vagyis a honlapja jól néz ki! Felhívom és megbeszélek vele egy időpontot jó?
-Oké, addig elmegyek a mosdóba és összeszedem magam.
-Menj csak.
Gyorsan bepötyögtem a számot és már hívtam is. Egy darabig kicsöngött majd felvette valaki:
-Ó Harry Harry! Ugye nem gondoltad, hogy olyan felelőtlen vagyok, hogy nem gondolok arra, hogy magánnyomozót fogadsz? Nevetséges vagy! Elkap a röhögőgörcs ha csak arra gondolok, hogy megpróbáltok átverni!
-Hol vannak a lányok? És honnan tudod hogy kit hívtam?
-Hátrébb az agarakkal Styles! A legpatkányosabb, legkoszosabb és legrégebbi helyen vannak! Az utóbbi meg legyen az én dolgom! Most viszont mennem kell, a kis ribanckáim kezdenek ébredezni!
-Rohadj meg Tom ott ahol vagy! Ekkora balf.asz nem lehetsz! Engedd el őket kérlek!
-Ó Harry Styles nekem könyörög. Ez olyan megható, csak tudod ezzel nem lehet rám hatni. Csá!
-B.ssza meg!
-Mi történt?
-Az történt Lou, hogy nem fogadhatunk magánnyomozót se ugyanis Tom vette fel a telefont és minden lépésünket figyeli! Viszont nem tudod hol van London legrégebbi épülete?
-Basszus! Akkor most gázban vagyunk. Hát nem nevezném épületnek mert egyáltalán nem az, de a metró a legrégebbi Londonban. Vagyis csak az egyik része, ami nem működik most. De miért is kérdezed?
-Mert Tom azt mondta hogy a legrégebbi épületben vannak Londonban.
-Akkor ezen a nyomon elindulhatunk!
-Igen, mire várunk mennyünk már?
-Állj már meg! Nem te mondtad hogy minden lépésünket figyeli? Akkor nem mehetünk csak úgy ki és ülhetünk be az autóba!
-Igazad van, de akkor hogy induljunk el?
-Hívjuk fel Pault hogy jöjjön el értünk a turnébusszal! A többit majd a buszon mondom!
Darcy:
Émelygek, hányingerem van, fáj a hasam és vérzek. Ennél "jobb" helyzetben már nem is lehetnék. Lassan kinyitottam a szemeim, majd óvatosan körülnéztem. Csak Emily aludt mellettem, a sarokban pedig egy fekete ruhás, kapucnis alak ült. Nem tudtam hogy ki az, de nagyon ismerős volt. Amikor észrevette hogy felébredtem közelebb jött. Ekkor vettem csak észre hogy Aaron az. De mit keres ő itt? Őt is elrabolta Tom? Lekuporodott mellém és szép lassan elkezdett mesélni. Minél többet mesélt annál inkább tudatosult bennem, hogy rengeteg szar alak él ezen a világon, és sokan a közelemben is. Azt bezzeg elfelejtette mondani, hogy miért raboltak el minket. Próbálta kihúzni magát a csávából és fényezni magát. Undorodtam tőle is, sőt ettől az egész környezettől. Ekkor belépett az ajtón Tom. Már csak ő hiányzott. Miért nem később jött? Megragadta a kezem és elkezdett kirángatni a szobából. Elvezetett egy másik helyiséghez ahol a fürdőszoba volt. Ahogy kinyitotta az ajtót, egerek és patkányok hada rohant ki onnan. Sikítani kezdtem és ugrálni, mert nagyon féltem tőlük. Mivel gyorsan futnak ezért már el is mentek onnan. Könnyeim ismét potyogni kezdtek, majd Tom belökött a zuhanyzó alá. Megnyitotta a csapot majd hagyta hogy hagy folyjon rám a víz. Összehúztam magam amennyire csak tudtam. Most már zokogtam. Napok óta fogva tart, testem szinte minden pontját seb fedi. Zavart az, hogy ott ült előttem és csak bámult. Nem mertem felnézni. Féltem mit tenne velem. Éreztem magamon a tekintetét, majd egy nagy sóhajt és egy gúnyos nevetést hallottam:
-Beszéltem a kis barátoddal, nagyon keres téged azzal a másik gyerekkel. Lehet ennyire fontosak vagytok nekik? Már magánnyomozót akartak fogadni, hogy megkeressenek titeket, de lebeszéltem róla őket. Te csak is az enyém lehetsz, és senki másé!
-Miért bánsz így velem? Mit tettem ellened? Hiszen azért hagytalak csak el mert megcsaltál. Szerettelek, akár mennyire is nehéz elhinned!
-Igen megcsaltalak, tisztában vagyok vele, hogy én szúrtam el! De neked meg azt nehéz elhinned hogy mindez csak azért van mert borzasztóan szeretlek!
-Akkor miért nem engedsz el? Miért tartasz fogva? Miért bántasz?
-Azért nem engedlek el mert tudom, hogy többet akkor nem látnálak! Belehalnék abba ha még egyszer elveszítenélek!
-De a folytonos bántalmazásaidba bele fogok halni Tom! Nagyon fájnak a sebek és sok vért veszítettem. Ha tovább folytatod meghalok, és akkor se lehetek már a tiéd!
-Hagyd abba! Nem fogsz meghalni ha rajtam múlik!
-Mégis versz, megerőszakolsz! Alig van már erőm! Egy roncs vagyok! Megaláztál!
-Csak be akartam pótolni az utóbbi éveket amiket nélküled töltöttem, azért tettelek magamévá ennyiszer!
-De ezzel csak azt éred el hogy meghalok végkimerültségben! Tom ha ennyire szeretsz mint amennyire mondod akkor engedj el minket! Kérlek!
-Nem lehet! Nem engedlek el még egyszer! Sajnálom! Ha végeztél szólj, segítek kimenni. Utánad Emily jön!
-Nem kell a segítséged!
-Ahogy gondolod.-tekintete fájdalmas volt. Elhittem neki amit mondott, hogy csak azért tart itt, mert fél hogy elveszít. De könyörgöm pont így veszít el engem! Olyan szinten szerelmes belém hogy belezavarodott ebbe az egészbe. Ez akkor sem megoldás! El kell innen mennünk. Éles sikoltás hallatszott a mellettem lévő szobából és féltem, hogy az a sikoly Emily-től származik. Ahogy csak tudtam rohantam vissza, de sajnos beigazolódott amire gondoltam! Tom kezében egy véres kés volt, előtte pedig Em állt aki fogta a nyakát. Ujjai kicsit arrébb csúsztak majd a nyakából ömleni kezdett a vér. Összeesett. Nagyon megijedtem! Odafutottam hozzá, majd levettem magamról a pólómat és erősen a nyakához szorítottam. Remélem nem ütőeret ért a kés!
-Hogy lehetsz ekkora köcsög szemétláda? Mi ütött beléd Tom? Te egy elmebeteg állat vagy! Érted? Mi van ha meghal miattad? Gyilkos akarsz lenni?- könnyeim ismét előtörtek. Imádkozni kezdtem Emily-ért. Borzalmasan nézett ki. Tekintete üres volt, teste pedig mint egy rongybabáé. Nyakából szerencsére egyre kevesebb vér folyt!
-Én....én nem tudom mi ütött belém! Elkezdett ordítani velem......nekem meg.......elborult az agyam!
-Tom!! Ha szeretsz akkor most kihívod azt a rohadt mentőt!! Nem hagyhatod, hogy baja legyen! Ha meghal, akkor én is követem őt!!!
-Most fenyegetsz?
-Igen! Veled már szép szóval nem lehet menni semmire! Most pedig vagy kihívod a mentőt, vagy megölöm magam!
-Oké hívom!
-Örülök, hogy megjött végre az eszed! Nyugodj meg Emily, nincs semmi baj! Nemsokára jön a mentő.
-Darcy nagyon fáj és félek!
-Ne aggódj minden megoldódik! Csak még bírd ki egy kicsit!
-Máris jön a mentő.
-Hol van Aaron?-Emily.
-Nem tudom, Tom hol van Aaron?
-Ő elment.
-Mi van? Mi az hogy elment?-Emily elhalkuló hangon szólt.
-Em ne beszélj jó?Mi az hogy elment?
-Mikor kivittelek zuhanyozni akkor ment el! Nem tudom hova!
-Menjen a k.rva életbe ő is! ilyen egy igazi testvér, elrabolja, bántalmazza majd jó faképnél hagyja mikor a legnagyobb szüksége lenne rá!
-Em én.....én nagyon sajnálom!
-Rohadj meg Tom, tiszta szívvel gyűlöllek, és azt kívánom, hogy kapd vissza az élettől mindazt amit velünk és másokkal tettél!-egyre halkabban beszélt már amitől én meg egyre jobban berezeltem.
-Hol van már a mentő?
-Még csak 5 perce hívtam ki! Kell nekik negyed óra mire kiérnek!
-Te csak ne ordibálj velem jól van? Miattad vagyunk most itt, és miattad áll Emily élet-halál között!! Hívd fel Harry-t és Louis-t is hogy jöjjenek be a kórházba majd! Megértetted amit mondtam?
-Nem fogom felhívni őket! Kizárt dolog!
-Ó dehogy is nem! Most azonnal felhívod őket, vagy beváltom az ígéretem!-kezembe vettem a kést és a torkomhoz szorítottam. Úgy sem tettem volna meg, de bíztam benne, hogy ezzel elérek valamit Tom-nál.
-Darcy, tedd le a kést!
-Hívd fel őket, és egy valamit kihagytam! Szólj még nekik hogy hívják ki oda a rendőröket és add fel magad!
-Na most már elég volt! Tedd le azt a k.baszott kést! Nem fogom feladni magam!
-Tom, elszámolok háromig, addig van gondolkozási időd! Egy.........kettő.......há.-nem hagyta hogy befejezzem.
-Jó rendben! Felhívom őket, elmondok nekik mindent és feladom magam! Csak tedd le a kést!
-Hangosítsd ki a telefont!
-Rendben!-úgy tett mindent ahogy mondtam neki. Harry vette fel a telefont és amikor Tom elmondta neki hogy mi lett Em-mel egy halk puffanást lehetett hallani. Louis elájult. Meg is értem! Harry-nek szerencsére sikerült észhez térítenie, elmondta hogy kihívja majd a rendőröket, majd Lou vette át a telefont. Jól beolvasott Tom-nak, majd mondta hogy a kórházba megkapja még a magáét tőle meg Harry-től is! A távolból eközben hallani lehetett a mentő szirénáját! Emily felsóhajtott, hogy már jön a segítség......................
