32.fejezet-Előkészületek

Sziasztok! 
Köszönjük szépen az oldalmegjelenítéseket, és azt hogy volt ideje egy azaz egy embernek komizni!! Tudom hogy azt mondtuk hogy már nem kell komizni, de az új olvasóknak vagy esetleg a régebbieknek is lehetne néha ideje egy-egy komit megírni vagy rákattintani alul a pipákra! Oldalt van egy szavazás amire ismét megkérlek Titeket, hogy szavazzatok. Kettő kattintás az egész. Nemsokára lesz ismét egy ilyesmi közvélemény kutatás ami arról fog szólni, hogy megmaradjon e a blog! Ha szeretnétek, hogy megmaradjon akkor kérlek szépen Titeket, hogy ha nem is mindig de pár résznél komizzatok! Megértéseteket köszönöm, és sajnálom ha durvábban fogalmaztam mint kellet volna! Dóri
Jó olvasást!



2 hónap múlva:
Emily:
December 23.-a van. Darcy-val immáron ülünk az ágyon, és gondolkozunk. Azt nem tudom, hogy ő min, de én ezen az elmúlt két hónapon. Tomot életfogytiglanra ítélték elrablás és emberölési kísérlet miatt. Egy cseppet sem sajnáltam. Megérdemli amiért ezt tette velünk. Aaron-ról az ég világon semmit nem tudok. Rengetegszer hívtam már, de nem vette fel. Egyszer kinyomta, ami által egy kicsit megnyugodtam hogy életben van. Hülyén hangzik, de ez az időszak után bármit el tudok képzelni. A műtétem után 1 héttel már ki is jöhettem onnan. Azt hittem tovább bent kell maradnom, de a doki szerint gyorsan gyógyultam. Louis-sal ez idő alatt mindent megbeszéltünk és most már hivatalosan is újra együtt vagyunk. Basszus Louis. Holnap van a szülinapja én meg még csak egy kis ajándékot vettem neki.
-Darcy! Kapd össze magad, megyünk vásárolni.
-Nyugi, nyugi oké megyünk. Ne pörögj.
-Mi a baj?
-Semmi csak nem éppen jó dolgon agyaltam.
-Elmodod?
-Nem.
-Oké de akkor menjünk már, Lounak vennem kell még valamit.
-Nem kell ennyire túlparázni az egészet.
-Darcy, ez az első Karácsonyunk együtt ami egyben Louis szülinapja is. Szerintem egyáltalán nem parázom túl. Olyan nyomott vagy.
-Nem vagyok az!
Ezzel becsapta előttem az ajtót. Okééé. Ennek valami baja van, vagy csak bal lábbal kelt fel. Mostanában nem egyszer volt ilyen állapotban. Mindegy most ajándékot kell venni! Gyorsan kocsiba pattantunk és már mentünk is a pláza felé. Útközben sokat gondolkoztam, hogy kinek mit vegyek. Abban biztos vagyok, hogy a fiúknak valami vicceset veszek. Niall-nek valami szívből jövőt mert rengeteget segített nekünk. Ahogy odaértünk Darcy-val szétváltunk. Egyrészt örültem neki, mert így legalább megtudom venni neki a szülinapi ajándékát. A szülinapja akkor volt mikor Tom elrabolt minket. Teljesen kiment a fejemből, viszont miután minden rendeződött úgy gondoltam, hogy átadom neki a kis ajándékom. Még az elrablásunk előtt félretetettem a boltban, remélem nem adták el.
-Jó napot!
-Jó napot! Miben segíthetek?
-Még 2 hónappal ezelőtt elrakattam egy nyakláncot, és azt szeretném kérdezni hogy az megvan e még?
-Egy pillanat és megnézem! Az Eiffel-torony van rajta?
-Igen! Szuper! Akkor szeretném megvenni!
-Rendben! Belerakjam egy kis dobozba?
-Igen köszönöm.
-Tessék.
-Köszönöm szépen viszont látásra!
Átadtam neki a pénzt és már jöttem is ki onnan. Oké akkor ezt kipipálhatom. Jöhet Lou ajándéka.  először arra gondoltam hogy ha bemegyek egy játékboltba akkor majd ott találok neki valamit. Rosszul gondoltam ugyanis nem egy játékboltban voltam. Akárhogy is van, Lou már nem gyerek. 22 éves lesz és nem vehetek neki már játékot. Utam a fehérnemű boltba vezetett. Veszek magamnak egy szexi fehérnemű szettet a tökéletes éjszaka eléréséhez. Reméljük a legjobbakat. Megvan a kis ruci, de ajándék még nincs. Gondolkozz Emily, mit szeret Louis? Na jó erre majd visszatérek. Mind az öt fiúnak meg persze Darcy-nak és magamnak is csináltatok egy egyen pólót. Ha esetleg együtt elmennénk valahova akkor ezt felvehetnénk. Meg ezt már nem növik ki. Niall-nek ajándékként azt szántam, hogy mivel a stúdiózások miatt nem mehet haza Mullingar-be gí azt hozom el neki Londonba. Kicsit lehet értelmetlenül hangzik, de röviden annyi, hogy a családját meghívom hozzánk. Természetesen én állnék mindent, a repülőjegyet, taxit stb. Ezen kívül még kapni fog tőlem egy kis kulcstartót amin a kettőnk képe van. Nem tudom használná e, de jó ötletnek tartom és személyes is. Liam és Zayn következik a sorban. Igaz kapnak egy pólót, de azt kevésnek tartom. Mivel őket annyira nem ismerem ezért nem tudom mit vegyek még nekik. Talán Zayn-nek egy hiper szuper graffiti készletet. Igen ezt teszem. Liam-nek pedig.....őőőőő........egy.......baseball sapit. Emily nagyon ügyi vagy. Liam imádja a sapikat. Gyorsan megvettem mindkettejük ajándékát és céltudatosan indultam Harry ajándéka felé. Köztudott, hogy Harry nagy macska és tetoválás rajongó. Ezért ezt a kettőt összevonva csináltattam neki egy tetovált plüss cicát amin az áll hogy: "Boldog Karácsonyt Harry! Szeretettel: Emily" Mi más lenne rajta. Darcy ajándéka még egy parfüm lesz. Méghozzá a kedvenc parfümje egy kis furfangosságot belecsempészve. Az üvegjére szintén rá lesz írva egy kis szöveg meg még valami hozzá lesz ragasztva, de erről még nem árulok el többet. Louis. Azt hittem az ő ajándékát lesz a legegyszerűbb megvenni mert elég jól ismerem, de nem így van. Gondolkozásmenetemet a hasam korgása zavarta meg. Éhesen nehezebb gondolkozni ezért elmentem az itteni mekibe. Jé, megvan ki lesz a társam:
-Szijja, megvettél már mindent?
-Nem, Harry ajándéka még nincs meg! Te?
-Nekem meg Lou-é!
-Harry-nek mit vettél?
-Egy tetovált plüssmacskát, te Louis-nak?
-Huu, ez hogy nem jutott eszembe? Am egy superman-es pólót.
-Jó ötlet! De tőlem már kapni fog egy pólót, meg egy jó éjszakát.
-Na igen, addig megvan Harry ajándéka is!
-Ez alap, de rendeljünk mert már nagyon éhes vagyok. Utána megvesszük még a többit.
Darcy-val viszonylag hamar megettük amit kértünk és már indultunk is újabb ajándékokat venni. Sikerült megvennem Louis ajándékát is! Egyben megható és örök ajándék, ami két részből áll. Nagyon röviden ennyi. Darcy bement egy másik üzletbe hátha talál majd valamit Harry-nek. Eközben én kint maradtam és Lou-val megbeszéltem, hogy közösen mit adunk Darcy-nak és Harry-nek. Titkon tudom, hogy tőlük közöse kapok ajándékot. Ne kérdezzétek honnan, csak tudom és kész. Szerencsére még az előtt tettük le a telefont mielőtt még Darcy kijött volna a boltból. Ahogy ez megtörtént vigyorogva mutatta meg tökéletes ajándékát. Azt hiszem mind a ketten teljesítettük a feladatunkat. Vásárlásban a nők verhetetlenek, ezt mindenki tudja :) Titkon, remélve, hogy Aaron felbukkan, vettem neki is egy kis apróságot.  Na meg ott vannak még Louis húgai, mondjuk most már van egy öccse is. Doros-nak és Ernest-nek kis rucit vettem amiben még aranyosabbak lesznek, Daisy-nek és Phoebe-nek csokiból virágcsokrot mivel rajonganak az édességért de azért egy-egy kis karkötőt kapnak még, Fizzy-nek és Lottie-nak pedig smink cuccokat vettem. Remélem közülük nem hagytam ki senkit. Jay pedig egy új szekrényt kap tőlem mivel a legutóbbi találkozásunknál széttörtem a szekrényét, meg még kis hógömböt kap. Mivel már mind a ketten eléggé kiköltekeztük magunkat így hazaindultunk.

Louis:
Holnap van a Szülinapom, holnap van a Szülinapoooom!!! Állandóan csak ezt hajtogattam, ugyanis holnap töltöm be a 22. életévemet. Öreg vagyok már. Vén tata. De a mikulásnál nem vagyok öregebb!! Őt nehéz lekörözni, mondjuk nem is akarom. De várjál csak Louis. Karácsony lesz nem mikulás. Időskori elbutulásom lehet. Mindegy is. Már izgatottam vártam, hogy megérkezzen szerelmem ajándéka. Régen megrendeltem, remélem tetszeni fog neki. a másik pedig kissé fájdalmas volt, de megérte.A végeredmény magáért beszél. Csöngettek. Rohantam kinyitni az ajtót és szerencsére a megrendelésem érkezett meg. Olyan nagy hogy alig fért be az ajtón. Aláírtam a papírt és beráncigáltam az előszobámba a bizonyos ajándékot. Remélem tetszeni fog neki, amikor megláttam rögtön tudtam, hogy ez kellene neki. Bizakodom, hogy elég jól ismerem. Persze ezen kívül kapni fog még valamit csak nem tudom mit. Ékszerre gondoltam, de olyanra ami örökké rajta lesz. Gyorsan összeszedtem a cuccaim és indultam is a legközelebbi ékszerészhez. Belépve viszont egy ismerőssel találtam szembe magam.
-Jó napot! Csá! Te mit keresel itt?
-Szia, ezt én is kérdezhetném tőled. Amúgy Darcy-nak nézek valamit Karácsonyra. A Szülinapjára már megvettem neki az ajándékát már csak erre kéne.
-Szülinapjára? Mikor van a Szülinapja?
-Akkor volt mikor Tom fogva tartotta őket. Azt hiszi most hogy elfelejtettük Emily-vel pedig nem.-Harry
-Hu még jó hogy mondtad! Akkor arra is veszek valamit neki.
-Te mire gondoltál? Mert én nem tudom eldönteni.
-Igazából Darcy-nak nem lesz nehéz választani, inkább Em-nek.
-Attól félek Darcy-nál, hogy ha nem tetszik neki akkor leordítja a fejem!-nevetett.
-Na igen ilyen a mi kis méregzsákunk.
-Ja, elég nehéz eset. Mondjuk nem hinném, hogy annyi ember előtt leordítaná a fejemet, de látnám rajta, hogy ha nem tetszene neki.
-Ki tudja mit hoz majd ki belőle hogy egyáltalán nem felejtettük el.
-Te elfelejtetted.
-Én nem is tudtam róla.
-Jó mondjuk honnan tudnád.
-Ez tökéletes lesz Darcy-nak nem?-kérdeztem barátomat.
-Igen, ezt én is néztem csak kicsit elegánsabbat szeretnék neki.
-Mindegy, egyszer kérném őt.-szóltam az eladóhoz.
-Gyűrűt vagy karkötőt szeretnél?
-Nem tudom, arra várok, hogy majd valamelyik megszólal "Engem, engem vigyél".-ez most komoly Harry?
-Haver arra várhatsz!
-Tudod, hogy értem.
-Igen, csak szórakozok. Em-hez melyik illene? Karkötőt már kap tőlem, meg gondolom mástól is szóval gyűrűt vagy fülbevalót szeretnék.
-Tőlem is kap karkötőt, meg gondolom, hogy Niall-től is. Az mondjuk nem biztos.
-Oké akkor gyűrű vagy fülbevaló?-tettem fel költői kérdésem.
-Melyiket hordja többször?
-Nem tudom, fülbevaló mindig van a fülében, gyűrűt meg akkor szokott felvenni ha elmegy otthonról.
-És sok van neki? Gyűrű?
-Nem tudom, érdekel az engem?
-Most nagyon is.
-Legközelebb megfigyelem. De azt hiszem maradok a gyűrűnél. Előhozná nekem őket?-fordultam ismét az eladóhoz.
-Itt vannak.
-Köszönjük!-válaszoltam.
-Na akkor nézzük csak.-tisztára közel hajoltam hozzájuk és csak néztem őket.
-Megvan!!! Őt kérném!-megtaláltam a tökéletes gyűrűt Emily-nek. Az én kis hercegnőmnek.
-Oké azt hiszem nekem is megvan!
-Rendben, becsomagoljam? És külön fizetnek?
-Igen és igen!-válaszoltam.
-Tessék parancsolni.-mondta az eladó.
-Köszönjük.-átnyújtottuk a pénzt, megfogtuk a kis dobozkákat és már indultunk is haza.
-Elmondtad már Em-nek?-kérdezte.
-Nem, egyszerűen nem tudom, hogy mondjam meg neki. Az idő meg csak telik.
-Én se merem elmondani Darc-nak. Biztos kiborul majd.
-Hidd el Em is.
-Ennek is miért most kellett történnie?-eddig csendes barátomból hirtelen kitört a hang, aminek hatására majdnem hanyatt vágtam magam. megijedtem na.
-Számíthattunk már rá. Itt az év vége, ezért minden kezdődik elölről.
-Igen Louis, de akkor is. Végre megoldódott minden, visszakaptam őt, és most megint elveszíthetem.
-Ha elég erős mindkettőnknek a kapcsolata akkor együtt maradunk. Annyira nem aggódok amiatt hogy Em elhagyna vagy valami hasonló, hanem hogy ezt az utolsó pár hetet szomorkodással fogja eltölteni.
-Nem akarok már titkolózni Lou.
-Harry én se, de azt sem akarom, hogy ezt a karácsonyi hangulatot elrontsuk ezzel! Mindenki boldog ilyenkor főleg a lányok! Tudod, hogy kisgyerek módjára viselkednek amikor tudják hogy ajándékot kapnak. Szedd össze magad.
-Igazad van! De inkább előtted vagyok ilyen mint előttük! Anyának is állandóan csak erről tudok beszélni, már biztos idegesítem ezzel, de nem mondja.
-Nyilván nem mondja mivel az anyukád. Meg különben is biztos örül neki, hogy így elmondod mai napig mi történik veled.
-Ja.
-Manapság csoda ha a szülő tudja hol van a gyereke.-okoskodtam, de ez akkor is így van!
-Lou felnőtt vagyok már, tudom mit akarsz mondani!-mosolygott.
-Na végre egy mosoly! Ne szomorkodj, Darcy-val megbeszélitek majd.
-Ahogy te Em-mel, de most megyek! Csá.
-Szia!-elment. Komolyan nem tudom hogyan adagoljam be ezeket Em-nek. Lezuhanyoztam és már dőltem is el az ágyban. Mint mindig, most is küldtem egy jó éjszakát üzit szerelmemnek. Nem vártam meg válaszát mert rögtön elaludtam. Vajon mikor lesz bátorságom elmondani neki?

31.fejezet-"Csodaszép angyal"

Sziasztok! 
Sajnáljuk hogy késtünk a résszel, csak szerettük volna ha összegyűlik a komi meg a pipa! Ez nem valósult meg, de azért itt a kövi rész. Köszönjük szépen az oldalmegjelenítést. Oldalt lehet válaszolni a feltett kérdésünkre! Csak 2 kattintás! 
Jó olvasást! ;)



Louis:
Most épp a kórházba tartunk. Remélem a mentősök időben odaértek és megtudták menteni Emily életét. Ha ő nem lesz már akkor.......akkor én se. Borzasztóan félek. Ahogy meglátom majd Tomot szét fogom verni azt a rohadékot! Megérkeztünk és épp akkor egy mentő is. Kicsaptam az autó ajtaját majd rohantam a mentő után ami rövidesen meg is állt. Rengeteg orvos vette körül a mentőt, majd amikor kinyílt az ajtaja nekem leesett az állam. Mintha vérfürdőt rendeztek volna ott. Kihúzták Emily-t a vákuumos ágyon, a nyakára törülköző volt szorítva ami már át volt ázva a vértől. Nem reagált semmit a kiabálásomra. Kétségbeestem, lehet ennyi volt a mi történetünk? Hátulról egy halk hang szólalt meg:
-Lou, Emily-t elkábították hogy ne érezzen semmit. Nyugi már stabilizálták valahogy, életben marad!
-Darcy! Úr Isten jól vagy? Ez Em vére?
-Igen.
-Hol van?
-A rendőrségen. Mikor odaért a mentő akkor jöttek ők is és elvitték. Már nem lehet kivinni őt óvadékkal. Életfogytiglant is kaptak a rendőr elmondása szerint.
-Darcy!!-rohant a lányhoz Harry majd szorosan szorította magához és pörgette meg a levegőbe. Egyszerre jó és szívszorító látvány volt. Vajon lesz még ilyen pillanatunk? Igaz Darcy azt mondta, hogy stabilizálták de van egy rossz érzésem. Ebben az a nagyon szar, hogy mindig beváltak eddig a megérzéseim. Remélem most nem így lesz. Amit Darcy-ék üdvözölték ismét egymást elindultunk be Em-hez. Műteni kell őt mert az artéria mellé szúrta Tom a kést. Már vagy 2 órája itt ülünk és várunk. Semmi hír. Egy orvos vagy nővér se jön ki. Mi a szar történt bent? 3 orvos rohant be a műtőbe, bennem meg a pumpa egyre feljebb ment. Könyörgöm csak ne hagyjon el......

Emily:
Vakító fények majd hatalmas fehérség. Minden fehér volt. Hol vagyok? Elkezdtem sétálni bár magam sem tudom hova. Olyan nyugodt itt minden. Egy kis ajtóhoz értem, amit bár félve, de kinyitottam. Louis-t láttam ahogy rohan be egy épületbe. Homályosan lehetett látni valami feliratot az építmény tetején. St......... St. Thomas Hospital. Mit keres Lou egy kórházban? És miért van ott Darcy és Harry? Barátom megállt egy kórterem előtt és várakozott. Nem tudom hogy, de láttam mi van a kórteremben. Műtenek valakit. Az a valaki én vagyok. Rengeteg vér volt a földön és rohangáló orvosok. Defibrillátor-ral ütöttek ki. Akkor most a mennyben vagyok. Nem maradhatok itt. Muszáj visszamennem hozzájuk. Őrült módon ugrálni kezdtem hátha "visszazuhanok" az életbe. Hülyén hangzik, tudom. Az is elég érdekes hogy látom mi történik lent. A távolból egy szintén fehér ruhás alak közeledett. Megállt előttem majd így szólt:
-Élni akarsz?
-Igen!
-Szüksége van rád.-majd Louis-ra mutatott.
-Vissza akarok menni hozzá! Kérlek segíts!
-Ez csakis rajtad múlik. Szereted őt annyira, hogy visszamenj hozzá?
-Teljes szívemből szeretem őt, csak eddig a pillanatig nem fogtam fel mennyit jelent nekem.
-Hiszek neked, térj hát vissza hozzá! Isten áldjon gyermekem.
Ezután fújni kezdett a szél és sípolást majd kiáltást hallottam:
-Visszajött! Rendben Scott varja össze a sebet, végeztünk.

Louis:
Mit kiabálnak? Mi történt? Kilépett egy orvos az ajtón:
-Doktor Úr hogy van?
-Újra kellett éleszteni mert rengeteg vért vesztett, de most már minden rendben. Pár hét és mehet is haza.
-Nagyon szépen köszönöm! Halljátok életben van?- belevetettem magam Harry és Darcy ölébe és csak öleltem őket. El sem tudtam hinni hogy él. Igaz újra kellett éleszteni, de már jól van. Életemben nem örültem még ennyire. Életem szerelme él és újra a karjaimban tarthatom majd. Kitolták Emily-t a műtőből, olyan törékeny és csövek lógtak ki belőle. Rossz látvány volt így látni őt, de tudtam , hogy nemsokára minden rendbe jön. Ahogy felébredt egyesével bemehettünk hozzá. Udvarias létemre Előreengedtem mind a kettő jómadarat. Utólag már szar ötlet volt mert már alig bírtam ki hogy ne öleljem meg. Már nagyon sok idő eltelt de még mindig nem jött ki Darcy. Harry meg őt engedte előre. Bonyolult. Ha ez így megy majd tovább elveszítem a fonalat. Végre kijött az előbb említett lány és barátom már ment is be a terembe.
-Hogy van?
-Mosolyog.-vigyorgott.
-Hiába Em csak ilyen. Amikor nagy szarban van még akkor is képes mosolyogni.
-Nagyon erős lány. Tom megedzett minket.
-Inkább ne is említsd Tomot mert csak felhúzom magam azon hogy mit tett veletek.
-Nyugi, most már vége.
-Hogy hogy kihívta a mentőt?
-Szerencsénk volt mert betegesen szerelmes belém. Amikor kést emeltem a torkomhoz, hogy ha nem hív ki egy mentőt és nem beszél veletek akkor megölöm magam. Először nem akarta elhinni de aztán sikerült. Annyira hülye nem vagyok, hogy megölöm magam, de más nem jutott eszembe és Em-et meg kellett mentenem.
-Mi??? Várj most sokkot kaptam. Tiszta horror az egész!
-Lou mehetsz. Már nagyon vár téged!-szólalt meg Harry mellettem. Nem kellett kétszer mondania, rögtön felugrottam és mentem hozzá. A szívem majd kiugrott a helyéről. Lenyomtam a kilincset és az ajtó kinyílt. Végre valahára láthattam gyönyörű barátnőmet. Igaz nem a legjobb körülmények között.
-Szia.-szólalt meg gyenge hangom.
-Szia, hogy vagy?
-A körülményekhez képest jól. Kicsit fáj a fejem, de ez semmi az elmúlt 4 naphoz képest.
-Ne is beszéljünk erről oké? Tudom a részleteket és elég volt egyszer végighallgatni. Gyönyörű vagy!
-Zavarba akarsz hozni?
-Sikerült?
-Nem!-nevetett.
-Jó így látni! Csodaszép angyalom.
-Hogy neveztél?
-Angyal.
-Angyal. Nem is rossz de azért még a becézéseket gyakorolnod kell.
-Igen?
-Igen! Öhm.... Lou fáj a szám. Nem néznéd meg?
-Ezer örömmel!
Először nem tudtam miről beszél, de aztán leesett. Azt akarja hogy megcsókoljam. Ennél boldogabb ember nem is lehetnék. Csak nehogy rossz jöjjön ennyi jó után. Ekkor bevillant valami. Csókunkat megszakítva tettem fel kérdésem:
-Emily, mi van a babával?
-Az a helyzet hogy nem is volt baba.
-Mi? Mi az hogy nem volt baba? Miért találtad ezt ki?
-Nem én találtam ki. Amikor együtt voltunk, mármint úgy együtt, utána hányingerem volt. Elmentem dokihoz aki azt mondta hogy terhes vagyok. Egészen az elrablásig azt is hittem hogy az vagyok. De amikor Tom kínzott furcsálltam hogy nem fájt a hasam meg nem éreztem semmit. Most itt rákérdeztem a dokinál és azt mondta hogy nem is voltam terhes. Az az orvos tévedett aki azt mondta hogy az vagyok.
-Értem, de azt miért találtad ki hogy Josh-tól van a gyerek?
-Louis megcsaltál! Nem voltunk akkor együtt és ha már a sajtó azt hitte hogy együtt vagyunk akkor....
-Kitaláltad hogy az övé.
-Igen, nézd sajnálom! Tudom hogy nem helyes amit tettem, de az se amit te tettél.
-Igen. Jenny közel sem volt olyan mint amilyennek megismertétek. Fenyegetett ugyanis volt nála egy kép. Azon a képen egy másik lánnyal csókolóztam. Nem akartam hogy meglásd mert féltem hogy szakítasz velem. Ezért játszottam el azt hogy együtt vagyok vele. Pedig nem. Undorodva értem hozzá. Nem szerettem őt. Emily mind a ketten hibáztunk. Nem lehetne az hogy esetleg újrakezdenénk?
-Már vártam hogy megkérdezd! Szeretlek Louis!
-Én is nagyon-nagyon szeretlek Emily!
-Elnézést kérek, de a betegnek pihennie kell!
-Értem, nos akkor megyek. holnap meglátogatlak. Szia.
-Várlak. Szia.
Mosolyogva köszöntünk el egymástól. Még egy puszit adtam neki a homlokára és kiléptem a teremből. Harry szólt, hogy hívta őt Paul. Stúdiózni kell menni. Remek. Miért kell elrontani egy ilyen napot? Ne értsetek félre nagyon szeretem a szakmám és a rajongóim is, de ezeket a spontán stúdiózásokat nem.
Darcy-t még előtte hazavittük. Nem nagyon akartuk itthon hagyni egyedül, de erősködött hogy meglesz ő. Reméljük így is lesz. Neki is ki kell pihenni az elmúlt napokat. A stúdióba érve aztán olyan hírt kaptunk ami rögtön lehervasztotta arcunkról a mosolyt...........